|
8.fejezet-Had segítsek
2008.06.29. 22:03
3 Wish
A szerencse fia
8.fejezet:Had segítsek
-Ezentúl óvatosabbnak kell lennünk.Uo nem kerülhet bajba nélkülem.
-Ez egoista kijelentés volt,Keita.-jegyzi meg Yukari.
-De így van.
-Arra nem is gondolsz Uo mit akar?
-Én szeretek Keitával lenni.-szól közbe Uo.
-Hallod?Szeret.
-Igen,de ez még nem jogosít fel arra,hogy szolgasorban tartsd.
-Dehát én nem tartom szolga sorban.
-Had segítsek,Uo-san,viszem a könyveid.-ajánlja fel Mikoto.
-Erre semmi szükség.
-De én ragaszkodom hozzá.
-De nem kell.
-De én ragaszkodom.-rángatják a könyveket.
-De elbírom őket.
-De szeretnék segíteni.
-Nem kell.
-De.
-Nem.
-De.
-Nem.
-De.
-Majd én viszem.-kapja ki a lányok kezéből a könyveket Keita,de nem fogta meg rendesen az összeset,így minden szétszóródik a földön.
-Most nézd meg mit csináltál.-förmed rá Mikoto.-Segytek összeszedni.
-Nemkell.-kapja el Mikoto elől a könyveket és jegyzetlapokat.-Inkább majd összeszedem én.
-Ennyire azért ne akarj segíteni neki,Keita.Nagyobb bajt csináltál,mint egy hurrikán.-jegyzi meg Urahara.
-Jól van na.-duzzog.
-Majd én kinyitom neked az ajtót,Uo-san.-ajánlkozik Falcon,de Uo helyett Yukari lép át az ajtón elsőként.
-Köszönöm.-mosolyog.
-Már itt is vannak.Rendben,most.-feszít ki egy kötelet a folyosóra Watari,és várja a megfelelő pillanatot,hogy elkaphassa Uot.
-Hmm?Mi ez a kötél?Ez veszélyes…Még valaki felesik benne.-szedi le a kötelet.
-Ez nem lehet igaz.-bosszankodik magában.
-Hol lesz a következő óra?
-A 14-esben.
-Mennyünk…-de ekkor valaki kigáncsolja Uot,a lépcsőfordulóban.Keita még épp időben kapja el,de ő maga elveszti az egyensúlyát és leesik.
-Elkaplak,Uo-san.-ugrik elő szinte a semmiből Falcon.-Te nem Uo-san vagy.-próbál elmenekülni Keita útjából,de késő.-Au…
-Jól vagytok?-néz le rájuk Uo.
-Tökéletesen.-nyöszörög Keita.
-Segítek,Uo-san,nehogy te is megcsússz.-ajánlja fel ismét Mikoto.
-Köszönöm,nemkell.
-De én ragaszkodom hozzá.
-Azthiszem inkább kerülök.-fordul vissza Uo.
-Had csináljam meg helyetted ezt a feladatot,Uo-san.Örömömre szolgálna,ha segíthetnék.-húzza ki a lány kezei közül a füzetet Watari.
-Már készen vagyok. –mosolyog Uo.
-Micsoda?
-Uo-san,foglaltunk neked helyet.-integet neki az ebédlőben Mikoto és Falcon,de a lány mintha meg se hallotta volna elmegy mellettük.
-Had kóstoljam meg előtte az ételt,nem mérgezett-e.-kapja ki a lány kezéből a kanalat Watari.
-Elment az étvágyam.-tolja el a tányért.-Sétáljunk eggyet,Yukari,Yukina.
-Mennyünk.-fogják közre a lányt.Odakint látszólak nem történik semmi,senki nem akar segíteni…Látszólag…Keita lépten nyomon gödrökbe és félig lefűrészelt faágakba botlik,ami természetesen mind az ő nyakába hull.De ez még korántsem minden.”Véletlenül”épp most szabadult el a városban egy veszélyes kutyafalka,és pont az iskola felé tart.
-De aranyosak.-gugol le a farkukat csóváló kutyákhoz és simogatja meg őket Uo.Azonban mikor otthagyja őket…
-Jó kutya…okos kutya…Ül,fekszik,nyugszik…Nem harap.-szalad fel egy fára Keita.
-ÁÁÁÁ…
-Megyek,Uo!-ugrik le,nyomában a kutyákkal.
-Macskák.Sok macska.Utálom a macskákat.-pánikol az egyik udvari asztal tetején Uo.
-Sicc…sicc innen.Ne csikarj…Áááá…Ezek kannibálok…Ott a macska.Jó kutya macskát vacsizik.Őket kergessétek,ne engem.-uszítja a nyomában lihegő kutyákat a macskákra.-Nem akartok bemenni mielőtt még a madarak is megtámadnak?Késő…-vág unott képet,mert egy csapatnyi feldühödött madár tart feléjük.-Befelé mindenki.-tolja őket és épphogy elérik az ajtót.
-Minden rendben van?-kérdi mosolyogva Mikoto.
-A lehető legnagyobb rendben. –szorítja ökölbe a kezét Keita.
-Rendben.Gyere Uo-san,segítek felhurcolkodni a terembe.
-Felhurcolkodni?-néz értetlenül.
-Igen.Sakamoto-sensei megkért,hogy vigyél fel pár dolgot a földrajz órához.-mutat egy jókora kupac térképre,dobozra,földgömbre,és más,teljesen felesleges dolgokra.
-Majd én felviszem.-viharzik el mellettük Keita,és felkapja az összes holmit.A lendület azonban pár lépcsőfok után elfogy és a torony ledől,magával rántva a fiút.
-Tesi óra…Tesi órán mi baj történhetne?Mondjuk leszakad a kötél,megbotlik egy kőben futás közben,ráesik a medicin…Mi baja is eshetne?-nevet kétségbeesetten Keita.
-Ez bekattant…-jegyzi meg Urahara.
-Megértem.-teszi hozzá Yukina.
-Meg…-helyesel Yukari és Uo.
-Segítek átöltözni,Uo-san.-robban be az öltözőajtón Watari,mire hangos sikítozás és cipőeső tör ki.
-Mégis mi a fenét képzelsz!?-kever le neki egy pofont Uo,de akkorát,hogy a fiú kirepül az ajtón.
-Ejnye,Watari-san,ekkora modortalanságot.-dorgálja meg Mikoto.-Gyere Uo-san,segítek a gyakorlatban.
-Uo engem kért meg.-siet leszögezni Yukari.
-Te segíts inkább nekem,Mikoto-chan.-karol bele Yukinak.
-Ez az…még pár lépés…Háromkettő,és…UO-SAAAAAAAAAAAAAN!-veti magát a lányra Watari. ~Sikerült.
-ÁÁÁÁ,már megint te!?Mégis mit akarsz?
-Megmenteni,Uo-san.Attól a zongorától.-mutat fel.
-Miféle zongorától?Az nem akar lezuhanni.
-Micsoda?Dehisz le kellett volna…vagyis…Azthittem…én…mert…tudod…
-Leszállnál rólam?-vonja fel a szemöldökét.
-Oh…öhm…persze.-mászik le a lányról zavartan.
-Legközelebb gondolkozz,mielőtt letepersz valakit.-sepri le magáról a port.
-Had segítsek…
-Fogd be!-csattan fel,most először Uo.-Először rámveted magad aztán meg segíteni akarsz…Mint eddig egész nap.Mi ütött ma mindenkibe?Elegem vaaaaaaaaaaaaaaaaan!-csörtet haza dühösen.Eközben az emeleten,az elszakadt kötél két végét Keita tartotta össze,hogy a zongora tényleg ne zuhanhasson le.
-Ilyet soha többé.
-Mégegy „had segítsek”és kidobom a taccsot.-szenvednek a padlón.
-Nézd a jó oldalát,haver,Uo még a tiéd.-próbálja vigasztalni őket Urahara,de ennek csak egy párna a képébe a jutalma.-Vettem,befogom.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
