|
10.fejezet-Maradj önmagad
2008.06.29. 21:13
Tomato juice
2.serie
10.fejezet-Maradj önmagad
-Jobb ez így neki.Már teljesen elborult az agya a bűntudattól.Vagy inkább megvártad volna amíg megöl?Azt én is megtehetem neked.-néz hűvösen Kirára.Annak tekintete Kuran véres kezére siklik,és el is időzik ott egy darabig,de egy ezüstös villanás eltereli a figyelmét.
-Tedd meg,és lelőlek.-fogja rá pisztolyát Kai.-Te meg takarítsd el azt a szemetet,vagy utána küldelek téged is.-fordul Kuranhoz.
-Miért tenném?-kérdi sötéten,és megnyalja véres ujjait.
-Undorító vagy.-vet még rá egy pillantást,majd a dermedt Kirához fordul,és a nyakába akaszt egy keresztet.
-Mi…ez?-nyúl hozzá értetlenül.
-Le ne vedd!-kiált rá,amitől Kira megretten,és keze megáll a levegőben.-Amíg az rajtad van,nem vesztheted el a fejed.
-Milyen naív…Egy kereszttől vársz megváltást?-nevet fel Kuran.-Ti már bűnösnek születtetek.
-Fogd be!-csattan fel Kai,és rálő,de az ezüst töltény csak átmegy rajta.
-Én nem vagyok vámpír.-mosolyog sötéten.-De a barátod igen.-csavarja ki Kai kezéből a pisztolyt és Kirára fogja.
-Neeeeeeeeeem!-sikít fel Madoka,aki eddig kintről hallgatózott.
-Kár,hogy vége.-nyujtózik Shou,miután elintézték az összes vámpírt.
-Ne hamarkodd el,Akatsuki,még nagyon sok herupa van.-néz fel az égre Taki,amit szinte ellepnek a denevérek.Feléjük tartja a kezét,tesz egy széles mozdulatot,és mind lángrakap.
-Persze,hacsak te el nem takarítod őket.-duzzog.
-Ha már el tudom intézni egyszerre,minek aprózzam el?
-Be kell ismerned,Shou,ebben van valami.-jegyzi meg Kurai.
-Jól van na.-de több ideje nem marad duzzogni,mert sikítás töri meg a beállt csendet.
-Ez meg mi volt?-kapják fel a fejüket.
-Nézzük meg.
-Gyere ide szépségem.Már nem véd meg téged a hős lovagod.-vet pár gúnyos pillantást a földön fekvő,halott férfia,és közeledik a fal tövében kuporgó fiatal lány felé egy gonoszan vigyorgó vámpír.-Had kóstoljam meg a véredet.Csábító az illata.Neaggódj,egy csepp sem fog kárbaveszni.-mosolyog sötéten,de pont,mielőtt elérhette volna,megtorpan.Tekintete,az áldozatáéval együtt,a mellkasából kiálló,acél tüskékre vándorol.Azok hirtelen visszahúzódnak,a férfi összeesik,és semmivé foszlik.
-Vámpírok szégyene.-néz lekicsinylőn arra a pontra Shou,ahonnan az előbb tűnt el,miközben megkóstolja,annak kezén maradt vérét.-Még az íze is pocsék.-sóhajt.
-Minden rendben van?-nyújt kezet a lánynak Taki,de az nem mozdul.-Kérem…ne féljen.
-Könnyű ezt mondani azok után,hogy Shou halálra rémisztette.-jegyzi meg Kaede.
-Ebben igaza van,Sh…-fordul vissza barátaihoz Taki,de egy pisztoly csövével találja szembe magát.
-Mostmár nincs mitől tartania,kisasszony.-mondja a fegyver gazdája,egy magas,napszemüveges vadász.-Nem bánthatják ezek a szörnyetegek.
-Szörnyetegek?Mi mentettük meg az életét.-csattan fel Shou,de rögtön el is csendesedik,mert a vadász most őt vette célba.
-Mit ártottunk magának?-kérdez rá Taki.
-Nekem?Az egész emberiségnek.Már a létezésetek is bűn.Vérszívó piócák.Megtisztelő feladat végezni veletek.
-Igaza van…Nem kellene léteznünk.De itt vagyunk.És igen,bűn amit teszünk…Olyannyira,hogy lehetőségünk sincs vezekelni.De amit teszünk,csak azért tesszük,hogy élhessünk.
-Ezért embereket öltök…
-Nem.Mi már nem ölünk.És vért is csak muszájból iszunk.A Hidoi Akadémia pont azért alakult,hogy a vérontást elkerülje.Ez már addig fajult,hogy egymást irtjuk a látszólagos béke érdekében.Mit akartok még?
-A fajtátok vesztét.Az az akadémia is csak arra volt jó,hogy összetömörítse a vérszívókat,hogy aztán kifundálhassanak egy tervet.Ennyi volt,vége a toleranciának.Egyre gyakoribbak a gyilkosságok,és csak a drágalátos akadémiájuk körül.Mostantól minden egyes ottani vámpír felkerült a listánkra.
-Abba bele se gondolt a szövetség,hogy ez népirtás?Tisztában vagyunk vele,hogy az emberek félnek…De gondoljanak bele…milyen érzés lenne,ha az állatok,a marhák,disznók,juhok,fellázadnának azért,mert megeszik őket,és kiirtanák az embereket.
-Ne hasonlíts minket állatokhoz!A vámpírok szörnyetegek,ember bőrben.-remeg meg a kezében a pisztoly.
-Igen,lehet…de akkor az ember mi?Meg sem próbál élni hagyni…Ami más,mint az ideáljai,vagy veszélyes rá nézve,elpusztítja.
-Fogd be!-lő,de célt téveszt,az ezüst golyó a falba fúródik.
-Tudja,hogy igazam van,ugye?-kérdi hűvösen Taki.
-Még egy szó és…-de nem tudja befejezni,mert a nő,akit megmentettek most Taki elé áll,széttárt karokkal.-Mennyen onnan.
-Nem.-feleli dacosan.-Nem bánthatja.
-Ugyan miért ne?-nevet fel gúnyosan.
-Kérem,mennyen innen,ez veszélyes.-kérleli a nőt Taki.
-Nem.Lehet,hogy vámpírok,de megmentettek.És tudom,hogy ők nem olyanok.
-Naív liba…Csak azért mentették meg,hogy utána ők ihassák a vérét.-tör ki belőle,de ekkor lángok gyúlnak körülöttük.
-Nem akartam bántani…De magamat,és a becsületem megvédem.-lép a lány elé Taki,majd hirtelen már a vadász mögött terem,és elkábítja.-A gondjaira bízhatom?-kérdi a nőtől.
-Pe…persze…-szipog-És…köszönöm.
-Nincs mit…-fordít neki hátat,és távoznak a helyszínről.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
