|
III./02-Haruhi ellentámadása
2008.06.29. 17:38
Youkai vs. Hito III.
2. fejezet – Haruhi ellentámadása
- Szóval mégis igaz! – kiált fel egy újságíró, mire Ryu és Haruhi unottan sóhajtanak, a szülők pedig majd’ elsüllyednek szégyenükben…
- Haruhi…szégyent hozol ránk… – szenved suttogva apja, mire fia sokatmondó pillantást vet Ryu felé, aki elvigyorodik és bólint. Mindketten ugyanarra gondolnak. A következő pillanatban az újságírók és riporterek hada felmorajlik, a Hito szülők pedig lángolnak szégyenükben, mert Haruhi ott, mindenki előtt megcsókolja Ryu-t.
- Húúúúú…ez aztán bátorság… - figyeli őket a tömeg mögül Kirie. – Hajrá, bratyó!
- Haruhi-sama! Haruhi-sama! Válaszoljanak pár kérdésre! – ostromolják a két fiút.
- Régóta, nem, nem bántam meg, és igen, hosszútávon tervezem vele a kapcsolatot. Remélem elégedettek. – mosolyodik el megint félelmetesen kedvesen és szüleit hátrahagyva kivergődik magukat Ryu-val.
- Öhmm…Haruhi-chan, biztos, hogy ez jó ötlet volt?
- Persze. Eldöntöttem, hogy változtatok a sorsomon. Kezembe veszem az életem irányítását.
- Haruhi… - néz rá nagy, csodálkozó szemekkel Ryu. – Jól hallom? Te most lázadsz a szüleid ellen?
- Természetesen. – bólint, mintha ez magától értetődő lenne.
- Hát ööö…te tudod…De ugye tisztában vagy azzal, hogy ez nyilvánosságra fog kerülni?
- Ez a lényeg, Ryu…Ez a lényeg…
- Huh…komolyan, öcskös, kezdek félni tőled…
- Nem neked kell…Meglátjuk mennyire menő még apám az üzleti életben…
***
- Jézusom, ez a gyerek…Teljesen megrontja ez a Ryu…Valamit lépnünk kell…Oda a karrierem… - fogja a fejét egy vörös bársonyfotelben ülve Haruhi apja.
- Talán még nincs veszve semmi… - mondja Mika, miközben hideg vizes borogatást tesz férje fejére.
- De igen…Ez mindent elront…Mit fognak szólni az ügyfeleim? – kérdi kétségbeesetten, mire Mika feláll és az egyik képhez megy, ami a falra van felakasztva. Bizonyára valamelyik ősük lehet rajta, mert a vonások nagyon hasonlóak. Félretolja a képet, majd egy széf ezüstös ajtaja tűnik fel. Beüti a kódot és az kinyílik, bőséges tartalmát feltárva. A széfben pénzkötegek vannak, s most Mika ki is vesz belőlük egy jókora részt.
- Talán ezzel be lehet fogni a sajtó száját…
***
- Köszönöm szépen…És ne feledjék az egyezségünket…Viszlát… - lép ki mosolyogva Haruhi Ryu-val az oldalán egy nagy épületből.
- Haruhi…Tudod, hogy én mennyire imádlak? Olyan eszed van… - vigyorog Ryu, s átkarolja a fiú nyakát.
- Köszi…Kíváncsi vagyok, mit szól ehhez apám.
- Le fog esni az álla, hogy milyen okos fia van…
***
Pár nap múlva…
- Elnézést, Hito-sama, de én már nem Önhöz tartozom…
- Micsoda? – hökken meg a férfi.
- Haruhi-sama sokkal kedvezőbb ajánlatott tett…
- A…a fiam?
- Igen…Sajnálom…
- Haruhi… - fordul sarkon, otthagyva ex ügyfelét, s keresi fel fiát, akit meg is talál a nappaliban, Ryu társaságában. – Haruhi…magyarázatot követelek! Mi ez az egész?
- Milyen egész? – néz rá értetlenül. – És már megbocsáss, de épp beszélgetek.
- Felvásárolod az ügyfeleimet?
- Először is…Én nem felvásárolom őket, hanem ajánlatot teszek nekik. Az egy dolog, hogy ők engem választanak…
- Mi ütött beléd mégis? Miért csinálod ezt? És anyáddal voltunk bent a Sajtó irodájában, ahol azt mondták, már valaki megkérte őket, hogy ne közöljék le a hírt rólad és róla. – mutat Ryu-ra.
- Látom, feltűnt…Én voltam bent. Megkértem őket, hogy egyelőre ne közöljék az újságok ezt. Engem nem érdekelne, de látom, titeket igen. Na mármost…neked is van egy ajánlatom…Választhatsz. Az első ajánlatom: visszakapod az ügyfeleid, fejenként három milliárd yenért.
- M…mit képzelsz?! Ez nagyon sok!
- A második ajánlatom: visszakapod őket, cserébe megengeditek…mindketten, hogy Ryu-val legyek és nem utáljátok őt. Amennyiben az elsőt választod, a holnap reggeli számban benne lesz mind a fénykép, mind a kiszínezett történet. Plusz az, hogy mit csináltál Ryu-val.
- Hogy-hogy mit csináltam Ryu-val? – kérdi, mint aki nem érti, miről beszél Haruhi, mire a fiú felhúzza Ryu hátán az inget és megmutatja a még mindig látszó sebeket.
- Rémlik már valami?
- Nem… - próbálja leplezni idegességét, de titokban gyilkos pillantásokat vet Ryu felé.
- Nem? Pedig én tisztán hallottam, amikor beszélgettetek az irodádban, s máig emlékszem azokra a szavakra. Nos? Mit válaszolsz?
- Jól van, beleegyezem, hogy ezzel a…fiúval legyél…Anyád is bele fog… - préseli ki magából a szavakat.
- Köszönöm. – mosolyog, mintha semmi nem történt volna.
- Nincs mit… - motyog. – Amúgy vegyél fel valami normális ruhát, nézni is rossz.
- Mi bajod vele? – néz végig magán. Egy kék farmer, egy zöld kapucnis pulcsi van rajta, meg két számmal nagyobb fehér zokni.
- Nem a rangodhoz méltó öltözék. – áll fel és megy ki a nappaliból.
- Ez az! – vigyorog, miután a férfi távozott.
- Haruhi, te kis zseni… - kócolja össze a fiút Ryu, majd meg is csókolja. – Olyan ari vagy ilyenkor. – mosolyog Haruhi pírtól vörös arcát figyelve.
- Hé, kölyök! Ne merj hozzányúlni ahhoz, aki nem a tiéd! – suhan el Ryu feje mellett egy tőr és a falba fúródik.
2. fejezet vége
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
