|
9.fejezet-Lucifer
2008.06.29. 17:09
Angel tales
A halálon túl
9.fejezet:Lucifer
"Leestél az égről, fényes hajnalcsillag!
Lehulltál a földre, népek legyőzője!”
Nem mozdul,csak lebeg a társasággal szemben,majd kinyújtja kezét,amiben megjelenik egy fekete,fogazott pengéjű kard.
-Mi történt,Hajime-san?Olyan csend lett.Valami baj van?-kérdi aggódva Sora.
-Nem,semmi…Gyere,ennek örömére sétáljunk eggyet.Közben talán megtaláljuk Gintát is.-húzza magával az ajtó felé.
-Nem.-rántja ki a karját a fiú kezéből.-Tudom,hogy történt valami,és azért akarsz elvinni,hogy ne jöjjek rá,de én maradni szeretnék.Nem akarom magára hagyni Sakuya-sanékat.
-Meg akartak ölni.
-Mert nekem már meg kell halnom.
Ekkor Ginta meglendül,felemeli a nagy kardot,és darabokra törve az üveget berepül a lakásba.Sakuya gondolkodás nélkül elé ugrik,és kilöki az ablakon,saját magával együdt.
-Mellette kell lenned,ha a tizenhat évnyi keserű fájdalom felszínre kerül.
-Sakuya,a szárnyad!-kiált utána Karin.
-A szárny az angyal gyengéje.Nekem nincsen gyengém,nincsenek szárnyaim sem.-mondja,és tényleg,nincsenek szárnyai,ő mégis lebeg.
~Ez igaz…még sosem láttam Sakuya szárnyait…~gondolkozik el.
-Most miért?Szerintem szépek.-nézegeti a saját szárnyait Hajime.-Olyan szép fehérek…és puhák…Akár egy hattyué…
-Akkor énekeld el a hattyúdalod,és kussolj.-torkollja le Karin.
-Miaz?Mi történt,Hajime-san?-kérdi aggódva Sora.
-Hidd el,nem akarod tudni,Sora-chan.-húzza magával.
-Valami történt,tudom.Ginta-san az?Mit csinálnak vele?
-Semmit Sora-chan,ez nem is ő…Egyáltalán nem ő.
-Nem hagyom itt,bármi is történjen vele.
Tovább folyik a csata,Ginta kitartóan támadja Sakuyát,aki azonban sikeresen védekezik,de nem támad.
-Megyek,Sakuya.-rántja elő a kardját Karin,és már szállna fel,mikor a férfi visszafordul.
-NE!Ottmaradsz!-zárja el a lány útját egy fallal,és Gintát a földre teríti,amit jókora robbanás követ.
-Nade Sakuya!
-Semmi de,ez az én dolgom.-ereszkedik le a fiúhoz,és a harc újra kezdődik.
-Ez Ginta-san hanga.-állapítja meg Sora a kiáltásokból.-Mit csinálnak vele?Jól van?
-Igen,Sora-chan…Nagyon jól van…Túl jól…~Ha legyőzi Sakuyát,irtó nagy pácban leszünk…~
-No lám csak lám…Folyik az élet.-jelenik meg Nozomi az egyik ház tetején.-Látom,teszed a dolgod,Ginta.És már magad is rájöttél az igazságra.A fekete szárnyak nem a Halál Őreinek jelképe.Külön kar,elzárva a többi angyaltól,egy medál,ami megfoszt istenadta erőtöktől,ez csak Isten egy kétségbeesett próbálkozása arra,hogy fent tartsa a látszatot,hogy minden rendben van.De nincs.A feket szárnyú angyalok nem Isten szolgái,hanem egy angyalé,aki igazságtalanul ítéltetett meg,és űzetett a Pokolba.Mind bukott angyalok vagytok,és egy angyal irányít,mindenek felett,én.-jelennek meg fekete szárnyai.
-Sír…-suttog Sora-Ginta-san sír.
-Ne!-fogja a fejét Ginta.
-Gyere,Ginta Tamashi,elviszlek téged egy olyan helyre,ahol megbecsülnek azért,aki vagy.Soha többé nem fogod kívülállónak érezni magad.-nyujtja felé a kezét Nozomi.-Öld meg Shuichiro Sorát,és ezentúl tartozni fogsz valahová.Valahová,ahol szeretnek téged.
-Ne hallgass rá,Ginta!-szól közbe Sakuya.-Ő a Sátán,csak kihasznál téged.
-Sátán,Hades,Hajnalcsillag,Lucifer,Atarashii Nozomi…ez mind csak név,amit az idő aggatott rám.De hívjatok bárhogy,a föld ezernyi nyelvének egyikén,Én mindig ugyanaz maradok.
-Igen,és mindig ugyan olyan aljas is.Ginta,ne!-kiált a fiú után,mert az kivont karddal megindul Sora felé.Ő elé áll,széttárt karokkal,s megjelennek fekete szárnyai,melyeknek vége épp úgy ezüst,mint Gintának.A fiú visszahőköl.-Mostmár tudod ki vagyok,igaz?A teljes nevem Sakuya Tamashi.
-Sakuya…-kap a szája elé Karin.
-Látod,Ginta?A bátyád is csak ilyenkor tud megjelenni.Mikor neked lehetne jó.Eddig,tizenhat hosszú éven át,nem is törődött veled.
-Ez nem igaz!Én akartam…De nem lehetett…Uriel nem engedte…
-De legalább megmondhattad volna neki,hogy az öcséd.
-Nem tehettem.Ha kiderül,most nem engem küldtek volna ide…és akkor nem menthetem meg az öcsém.-fordul szembe Nozomival.
-Micsoda?Dehát minket azért küldtek…
-Téged,Karin.Engem nem Uriel-sama küldött.Én azért jöttem,hogy adjak az öcsémnek egy új esélyt.
-De szép…Kár,hogy már késő.-szól közbe kárörvendőn Nozomi,ugyanis Ginta ismét megindult Sora felé.Már majdnem elérte a fiút,mikor azt valaki hátulról leszúrja.Sora rámosolyog,majd lehunyja a szemét,és előre hanyatlik.Ginta kezéből kiesik a kard,ő térdre rogy.Pár pillanatig maga elé mered,majd felpattan,és nekiront a Sora mögött álló Karinnak,de Sakuya lefogja.
-Eressz,Sakuya!Engedj el!Miért!?Ezt miért kellett?Miért öltétek meg?-zokog,szembefordul Sakuyával,egy darabig püföli,majd ráborul,és úgy sír tovább.Szárnyai eltűnnek,majd minden más is elsötétül.
~***~
-Ez olyan megható.Azért sajnálom szegény haverom…Kiderül,hogy Sakuya a bátyja,a szerelme meg meghal.Üröm az örömben.De azért remélem nem viselte meg túlságosan.Furcsa látvány lehet egy toll élküli angyal…A következő részben kiderül,mi is történik hősünkkel.És vajon Nozomi lemond róluk?
| |