|
1.fejezet-Büntetés
2008.03.25. 11:38
1.fejezet-Büntetés
-Igyunk hát megkötött sikeres üzletünkre.-emeli poharát egy magas,éjfekete, hatú,köpenyes férfi,kényelmesen ülve karosszékében.Hátközépig érő,enyhén hullámos haját vékony,fekete selyemszallag foglya össze.Finom öltönyének ujján,nyakán és alján ezüst,a gombok mentén a zakó alapszínénél fényesebb fekete selyem hímzés fut végig.Arcán gonosz mosoly ül,melyet aranysárga szemének macskaszerűen hosszú írisze még félelmetessebbé tett.-Prosiet-Belekortyol vérvörös folyadékot tartalmazó poharába,és a hosszú asztalnál ülő vendégei követik példáját.
-Kitünő évjárat,Lord Hidoi.-jegyzi meg alázatosan a hozzá legközelebb ülő,üzletembernek kinéző vámpír.
-Köszönöm.-kortyol ismét az italába.-A további szép napot.-zárja le az összejövetelt,mire az asztalnál helyet foglalók felállnak.
-Ikioi,ébresztő!-kiállt rá egy alvó lányra a tanár.
-Igenis tanárúr.Kettő,vagyis Alabama.-erre a teremben hangos nevetés tör ki,és az Ikioinak szólított lány lessüllyed szégyenében a padja alá.
-Óra után maradj itt!-vet még rá egy mérges pillantást,majd folytatja az anyag magyarázását.
-Igenis,tanárúr…-motyogja.
-Na,mit mondott az öreg?-szalad a megsemmisülten sétáló Ikioi mellé barátnője.
-Házidolgozat…-dörmögi az orra alá.
-Remélem továbbrais ilyen zökkenőmentes lesz az együdtműködésünk.-ráz kezet Hidoi egyik utolsó távozó vendégével,majd mikor az szertefoszlik nagyot sóhalyt.Tapsol egyet,mire a komor szoba megmozdul.A nehéz bársonyfüggönyök szétrebbennek a hatalmas ablakokon,a dohos szőnyeg helyét új veszi át,de ekkor az egyik vendég ismét felbukkan.A szoba az utolsó utáni pillanatban áll vissza,korábbi,komor rendjébe,s talán a vámpír ezt észre is vette,mert tétován megjegyzi.
-Az a szék nem arrébb volt?-mutat egy poros karosszékre,ami erre megmozul,és arrébsétál.-Áh…így már jó.Csak azért jöttem,hogy megjegyezzem,remek ízlése vagy,Hidoi-sama.-biccent elismerőn,majd ismét eltűnik.Hidoi a biztonság kedvéért még váp pár másodpercet,majd megkönnyebbülten felsóhalyt.A bútorok ismét mocorogni kezdenek,s nemsokkal ezután már egy sokkal világosabb,izlésesen berendezett szoba képét mutatják.
-Köszi,srácot.-monja a bútorok,falikárpitok,képek mögül előbújó,apró,ördög szerű lényeknek,majd megszabadulva köppenyétől és zakójától kilép az ajtón.-Már azthittem meg sem szabadulok tőlük.-sétál a tömör fa bejárati ajtó felé,ami azonban most kinyílik.
-Áhh…ilyen ostoba büntetést is csak a sensei tud kitalálni.-zárja be maga után az ajtót Ikioi,észre sem véve az őt figyelő Hidoit.Ekkor azonban az egész kastély elsötétül.Hidoi szinte hang nélkül siklik le a lépcsőn,és áll meg Ikioi mögött.
-Mit keresel itt,ember?-kérdi mély,dörgő hangon.
Ikioi hirtelen sarkon fordul,de a sötétségben csak egy fénylő,sárga szempárt lát,és ilyedtében elsikítja magát.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
