|
11.fejezet-Hotel Dracula 1.
2008.06.29. 21:17
Tomato juice
2.serie
11.fejezet-Hotel Dracula 1.
-Merre tovább?-kérdi unottan Kurai.
-Egyébként mi miért is csavargunk a városban?-teszi fel a jogos kérdést Kaede.
-Hogy tisztázzuk magunkat.Valaki be akarja mocskolni a nevünket,és ezt nem hagyhatjuk.-lobban tűz Taki szemében.
-Nyugi van,Taki,le ne nyelj minket keresztben.-csitítja Kurai.
-Apropó,hol van Shou?-néz szét,a fiút keresve Kaede.
-Fincsi.-kerül elő,a szája szélét nyalogatva.
-Shou!-szólnak rá egyszerre.
-Mi…mivan?Megéheztem,na…-húzza fel az orrát.
-Ugye nem azt a lányt…
-Hülyének ne nézz…Odaskubizzatok.-mutat egy hatalmas plakátra,amiről egy Dracula jelmezes férfi néz vissza rájuk.
-Hotel Dracula…vámpírparadicsom.Minden kedves éjszakaimádó vendégünket szívesen látjuk.Ezek üzletet csinálnak belőlünk…-olvassa a hirdetést Negima.
-Miközben a Vadászok Szövetsége meg irtó hadjáratot folytat.-jegyzi meg Shou.
-Nézzük meeeg.-kérleli őket Kurai.-Kíváncsi vagyok,az emberek hogy képzelnek.
-Hát nem világos?Fehér bőr,fekete haj,vörös szem,hosszú,fekete köpeny,hegyes fülek.Éjszaka,mikor mit sem sejtve alszol az ágyadban,kinyílik az ablak,hideg levegő tölti meg a szobát.Odalopózik az ágyadhoz és,beléd mélyeszti azokat a nagy szemfogait,pontosan így…-csinál úgy a kezével Shou,mintha megharapná Kurait,amitől a lány felsikít.
-Hülyeeeeeeeeee-vágja fejbe a fiút.
-Mi a aj,Kurai,hisz te is vámpír vagy.-vigyorog az fejét simogatva.
-De ez akkor is félelmetes volt.-durcázik könnyes szemmel.
-Jól van na,Ku-chan,nem akartalak megijeszteni.-simogatja meg a fejét.
-Neked nem vagyok Ku-chan.-duzzog.
-Skacok…hol van Madoka?-kérdi rémülten Negima.
-Hűűű…-néz körbe Kira egy szálloda hatalmas,díszes előterében.
-Jónapot.-köszön egy köpenyes alak,bár este van.-Látom,az urak komolyan veszik szállodánk mottóját.-akad meg a szeme Kirán.
-Hogy?-kérdi értetlenül.
-De ez ide nem kell.-nyúl a kereszt felé,de megáll a keze,mert Kai a fejéhez fogja a pisztolyát.
-Ne merjen hozzányúlni.-fenyegeti meg villámló szemekkel.
-Eheh rendben,rendben,nem zavar az a kereszt ott senkit.-teszi fel a kezét megadón.
-Kai-kun,ne vidd túlzásba.-próbálja lenyugtatni Kira.
-Igazán hitelesek…Ön biztos egy nagyhatalmú vámpírlord,vagy ilyesmi.Maga pedig…-méri végig a Kira mögött álló Madokát.-Bizonyára egy frissen megharapott ifjú vámpír.És a fegyveres barátjuk…Egy vámpírvadászhoz van szerencsém?Sajnálom,de mi csak vámpír vendégeket fogadunk.Nem kockáztathatjuk,hogy vadászni támadjon kedve.-karolja át Kai nyakát,és rákacsint,amit a fiú viszont nem igazán értékel.-Öhm…maradnak mára?-siet vissza a pult mögé,amíg még teheti.
-Igen.-siet megelőzni Kait Kira.
-Micsoda?-kérdi kissé ingerülten Kai.
-Nézd csak azokat a lányokat.-súgja oda neki Kira,és egy csapat beszélgető fiatal nőre mutat,akiknek a nyakán harapásnyomok vannak.-Igaziak,érzem a vér szagát…
-Ez…Külön szobát kérek.-fordul el sértődötten.
-Öm…elnézést,de cseréljen jelmezt.-szólal meg a recepciós,szinte a pult alól.-Itt…csak vámpírok lehetnek…Nagyon ki fog lógni a sorból.
-Szeretek különc lenni.-engedi el a füle mellett a férfi szavait.
-Kérem…-suttogja,a félelemtől eltorzult,egércincogásra emlékeztető hangon a recepciós.
-Eheh…Igazán sajnálom,tudja ő elég makacs.-veszi el a kulcsokat Kira.-Fogja fel úgy,hogy ő az a tipikus,”megharapott egy vámpír,ezért már csak azért is levadászok őket”féle vámpírvadász.-súgja oda a férfinek,mire az félve bólint,és nagyot sóhajt,miután a hármas elhagyta az előcsarnokot.
-Koporsó?Ezek totál hülyének néznek?-fintorodik el Shou a szobák láttán.-Mikor aludtunk mi valaha is koporsóban?
-Nyugi,Shou,ne kapd fel a vizet.Ezek emberi fantazmagóriák…had legyenek boldogok vele.-hagyja rá Taki.
-De…de…de…klausztrofóbiám van.-hisztizik.
-Akkor ne csukd be.-szól át a szomszéd szobából Kaede.
-Psirene,te zseni vagy.
-Te meg buta,ha még ennyi se jutott eszedbe.
-Jól van na…könnyebb a kisebbet bántani.-duzzog.
-Jajj hagyd már ezt a gyerekes viselkedést.
-Nekem bejön ez a dizi.-kuncog Kurai,az ágyként funkcionáló koporsóban ugrálva.
-Tudjuk.-vágják rá egyszerre.-Neked minden bejön ami nem átlagos.
-Srácok…érzitek?Vér…-vesz mély levegőt Shou.
-Shou,te folyton csak a hasadra tudsz gondolni…Pedig ma már ettél…-jön át Kurai.
-Nem…ez tényleg vérszag…-szól közbe Taki.
-De hát ez csak egy kamu szálloda,nem?-kérdi értetlenül Kurai.
-De igen…Hacsak nem fészkelte be magát ide egy igazi vámpír.
-Keresük meg.-lelkesedik fel Kurai.
-Fáradt vagyooook…Egész éjszaka kutyagoltunk,nappal meg óráink voltak…Nem megyek sehova.-ül le az ágyra duzzogni Shou.
-Rendben,akkor maradj itt.
-Nekem sincs túl nagy kedvem menni.-jegyzi meg Negima.-Aggódom Madoka miatt…Kitudja mi történt vele…Egyedül,kint éjsza…
-Ne aggódj miatta,hisz ő is vámpír.-legyint Shou.
-Épp ez az…Még mindig fél tőlük.És én meg is tudom étreni.Még baja esik…
-Te belezúgtál.-sandít rá kajánul Shou.
-Én?Ugyan…dehogy…-vörösödik el Negima.
-Dehogyisnem.-vigyorodik el Taki is.
-Szerintem ez szép dolog.-jelenti ki Kurai,mintha valami világmegváltó dolgot mondana.
-Aranyos vagy,Ku-chan.-borzolja össze a lányt vigyorogva Shou.
-Megmondtam,hogy neked nem vagyok Ku-chan…Hívj Voicenak.
-A Ku-chan cukibb.-néz rá ártatlanul.
-Mennyünk már,mindjárt ránk virrad,és akkor nem találjuk meg azt a vámpírt,még ha itt is van.-javasolja Kaede.
-Igaz…-bólintanak,és Shouékat hátrahagyva elindulnak felfedezni a szállodát.
-Jéé…itt még a pókháló is hamis.-kuncog Kurai.
-És a tükrök nem is tükrök…-kopogtatja meg az egyik,falra szerelt,tükröt utánzó képet Kaede.-Biztos a tükörkép miatt…
-Hú de gáz lehet annak a vámpírnak reggelente megfésülködni,aki nem látja magát a tükörben.-gondolkozik el Kurai.
-A tisztavérűek képe tényleg nem látszik.-jegyzi meg Taki.
-Akkor Yuki és Yuri reggelente egymást fésülik,hogy jól nézzenek ki?-neveti el magát.
-Meglehet.-kuncog Kaede is.
-Ssss…itt van valahol…-inti csendre őket Taki.
-Aha…bár én nem hallom…-fülel Kurai.
-Talán mert te nem vagy nemes…-veti fel Taki.
-Kössz.-néz rá szemrehányón.
-Nem úgy értettem,de a nemesek mindig is érzékenyebbek voltak az ilyesmire…
-Tudom,te lüke.-kuncog.
-Ez lesz az…-áll meg egy ajtó előtt Taki.
-Ki nyitja ki?-suttog Kurai.
-Majd én.-dönti el Kaede.-Nektek csak van erőtök.-áll oda az ajtó mellé,és megfogja a kilincset.
-Háromra…Egy…kettő…három.-számol Taki,és háromra az ajtó kinyílik.
-Magvagy vámpír!-kiáltja el magát Kurai,mire a szobából egy ezüst színű fénycsóva száguld el a fejük mellett,a falba fúródva,amitől ő és Kaede egymásba kapaszkodva sikítozni kezdenek,a szobában is elkezd valaki és egy pisztoly csöve mered rájuk,Taki pedig azt se tudja hol van.
-Ti vagytok azok?-szólal meg egy ismerős hang.Nemsokkal ezután a pisztoly csöve leereszkedik és egy magas alak lép elő.
-Ki…Kira-Sama!?
| |