|
III./04-Nem adlak senkinek II.rész
2008.06.29. 17:44
Youkai vs. Hito III.
4. fejezet – Nem adlak senkinek II. rész
– Miért…jöttünk ide? – kérdi, mire Ichiro megfogja az arcát és megcsókolja. – M…mit művelsz?! – löki el magától és néz rá meglepetten Haruhi, mire Ichiro elpirul.
- Én…Haruhi…szeretném, ha… - simít végig az arcán.
- De én nem szeretném! ~Ryu-nak igaza volt…~ Nekem már va…
- Haruhi, kérlek…
- Nem…sajnálom, de én már…
- Haruhi-sama… - hajol hozzá nagyon közel. – Én…én szeretlek téged…
- Nem szabad…én tudom, milyen most ez, de…sajnálom, nem járhatok veled…
- De miért? Mert fiú vagyok? Ha ez a baj, akkor ne utasíts vissza…könyörgöm…Az, hogy milyen neműek vagyunk, nem számít…
- Tudom, de már van…
- Haruhiiii…Nagyon szépen kérlek… - térdepel előtte.
- Megmondtam, hogy nem… - megy az ajtóhoz és kinyitná. Azonban az nem nyílik.
- Ne haragudj, de bezártam.
- Mi?! Ne…ez nem…eressz ki kérlek…Ilyet nem…nem tehetsz…~Ryu…nem…nem hívhatom segítségül…Már így is sokkal tartozom neki…Magamnak kell megoldanom ezt.~
- Nem engedhetlek ki. És de igen, tehetek. Szerelemben és háborúban mindent szabad…
- De ez már túlmegy minden határon. Különben is..nem fogom megcs…
- Haruhi…értsd meg…Szeretlek és nem tehetek ez ellen semmit…
- Én megértem, de én már sze…
- Mondd, hogy te is ezt érzed…
- Ezt érzem, de nem irántad!
- Tessék? Neked már van…?
- Ezt próbálom elmagyarázni! Én szeretem Ryu-t. És ő is engem…Sajnálom…
- De…De…ez nem…Most se jön utánad…Hogy megmentsen tőlem…
- Mert nem tudja, hogy te mit művelsz…Különben sem akarom, hogy idejöjjön…Épp elégszer került bajba miattam…Szóval, örülnék, ha ezt megértenéd és nem zaklatnál többet…
***
- Elég régóta fent vannak…Mi tart ilyen sokáig? Remélem nem…>Aranyos…és […] és aranyos…[…] és aranyos…< A picsába! – áll fel és szalad fel a lépcsőn, amelyiken Haruhiék is, majd rögtön eltalálja az ajtót, amelyik mögött Haruhi van. Lenyomja a kilincset, de az ajtó nem nyílik. – Franc! Haruhi! Odabent vagy?
- Ryu! – megy oda Haruhi, de Ichiro megfogja a karját.
- Nem hagyom, Haruhi…Sajnálom, nem engedhetem, hogy az övé legyél. – húzza magához.
- Na de…Hé! Mit csi…Ne kezdj el vetkőzni, mert nem teszem meg veled!
- Vele már megtetted?
- Nem hiszem, hogy bármi közöd lenne hozzá. Ááá, te!!! Ne fogdoss! – ver be neki egyet, bár kicsit nagyobbra sikerült, mint akarta. – Áááá!! Leütöttem! Öhm…ne haragudj! – nézi az ájult fiút. – Eheh…Leütöttem…Most mit csináljak? Ryu! Mindjárt kimegyek, ne aggódj! Semmi baj! Hol lehet a kulcs? – nézi meg a fiú zsebeit. – Ugye nem OTT? Én oda nem nyúlok be…Na mindegy…Valahogy ki kell nyitnom az ajtót, vagy Ryu……betöri… - néz Ryu-ra, aki most a kidőlt ajtó helyén áll.
- Haruhi! – rohan oda hozzá és öleli meg, majd a tekintete az ájult Ichiro-ra téved. – Ezzel meg mi van?
- Öhm…csak pihen…
- Pihen…Jobb mesét, Haruhi…
- Eh…na jó…Meg…megcsókolt…én…én nem akartam…Hidd el, Ryu…én tényleg nem…aztán…bepróbálkozott és…hát…leütöttem…Ryu! Mit csinálsz? Ne… - fogja meg a vállát és húzza vissza, mert Ryu gyilkos pillantásokat vetve megindul a fiú felé. – Ryu…hagyd…Nem történt végül is semmi…Nem akarom, hogy bántsd…Csak menjünk innen…Kérlek…
- Ez a szemét…Megölöm amiatt, hogy hozzád mert érni…
- Ne…Ne csináld! Nem akarom, hogy megint miattam kerülj bajba!!! – kiáltja el magát, mire Ryu lenyugszik. – Köszönöm…Menjünk innen, jó?
- Rendben… - fordul meg, de még vet egy szúrós pillantást a fiúra.
>>Haruhi szobájában<<
- Mi van, fiúk, olyan furák vagytok… - fekszik hason az ágyon Kirie.
- Ne is mondd, hugi. Szegény Haruhit folyton bántják…Pedig meg se érdemli…Olyan kis aranyos, és mégis bántják. – ölelgeti Haruhit.
- Mit csináltak vele?
- Egy fiú meg akarta szerezni magának…De én nem hagyom…Nem adom senkinek sem…Nem is tudod, milyen féltékeny vagyok…Nem érhet úgy más fiú hozzá, csak én…
- Ryu… - csóválja a fejét mosolyogva Haruhi.
- Tudod, hogy a féltékenység rossz dolog, bratyó?
- Nem érdekes, Kirie…Én örülök neki…Legalább tudom, hogy szeret és képes lenne értem bármire…De ha még egyszer összetöröd magad, én seggbe rúglak! – címzi Ryu-nak.
- Eheh…Igenis, uram! – szalutál egy sort.
- Fiúk…Ti ketten tiszta lököttek vagytok… - mosolyog Kirie, mire a két fiú összenéz és szórakozottan elnevetik magukat.
4. fejezet vége
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
